Ez egy személyes kedvencem, hatalmas élvezettel olvastam végig. Szabályosan nem tudtam letenni. Ennek ellenére, lehet nem éri meg írni róla, annyira elveszik a rengetegben. Viszont ez nem gátol meg abban, hogy ne zengjek ódákat, mennyire jó - és alattomos - ez a könyv. Majd lentebb kifejtem, hogy a második jelzőt, mire is értem.

A történet 1919-ben játszódik, valahol a Dunántúlon. Egy évvel a Trianoni békeszerződés előtt, és egy évvel az Első Világháború lezárása után. Ezek az úgynevezett békeidők, s történetünk ebben a környezetben játszódik. Nagyon tudatosan megírt könyv, egy percig sem feledteti el, hogy a háború következményekkel jár. A főszereplők fiatal fiúk, akik nem értik a politikai helyzetet, és hogy barátjuknak, Boda Ferkónak, miért kellett elhagyni az iskolát. Elég színes a felhozatal, ahány fiú, annyi személyiség. Boda Ferkó például maga a megtestesült kommunizmus, apja pedig üldözött személy, aki bujkálásra kényszerül. Egyértelmű, hogy Ferkó is emiatt lett kicsapva, de barátaival tartja a kapcsolatot, sőt, a fiúk megesküdnek, hogy segítik Bodát. Kapcsolatuk nem csak barátságuk miatt bizalmas. Titkot őriznek mindahányan: egy évvel a történtek előtt, a fiúk fegyvereket loptak el, a frontról hazatért katonáktól. Ahogy az idő telt, megfeledkeztek róla, ám a statárium érvénybelépése óta csendőrök kutatják a fegyvereket, mindenfelé. Muszáj ismét szövetkezniük, hogy eltüntessék a puskákat, mielőtt veszélybe sodornák magukat és családjaikat.

Kalandjaik izgalmasak, a barátságuk pedig egyszerűen aranyos. Lehet, nem ismerik egymást annyira, mint kéne, de hűségesek és kitartanak egymás mellett. Ezen a történeten keresztül, talán kicsi betekintést nyerhet az ember, a férfi-barátságok világáról. Elég komoly akciókat hajtanak végre, és mivel a helyzet megköveteli, hazudnak is, annak ellenére, hogy ez sokukat zavar. Nem akarom lelőni a poént, de például, van az a jelenet, amikor libát szállítanak az éjszaka közepén, úgy, hogy a csendőr megállítja őket. Személy szerint, én majdnem sikeresen lerágtam minden körmömet, miközben olvastam.

Egy apró dolog van benne, ami nem tetszik. Bárhogy is nézzük, ez egy propaganda könyv, tárgya pedig a kommunizmus. Mert Ferkó apja kommunista, a gyerekek pedig védik Ferkó apját. Tehát a gyerekek, azaz a feltörekvő generáció őrzi a kommunizmus hagyatékait. Félre ne értsetek, a kommunizmussal alapjáraton nincsen bajom. Mielőtt valaki azt hinné, hogy preferálom Sztálint, meg Kádárt, hagy mondjam el, hogy a kommunizmus eredetileg azt jelenti, hogy osztály nélküli társadalom, azaz mindenki ugyanúgy részesedik, nincsenek se gazdagabb, se szegényebb rétegek. Nekem ezzel, nincs bajom, korrekt. Persze a történelemben - mint mindent - ezt is elcseszték.

A gondom azzal van, hogy ez ilyen aranyos könyvet, miért kellett politikai reklámokkal teletömni? Konkrétan a történet gerincét képezi, de szerintem lehetett volna enyhíteni, ne legyen annyira feltűnő. Na mindegy, ennyi hibája legyen.

Kinek ajánlom? Inkább fiúknak, de szerintem lányok is élvezni tudják. Nem egy világmegváltó dolog, az értéke az egyszerűségében rejlik. Ha valaki jobban szeretne egy mély történetet, ne a Puskák, és galambokat nyissa ki. Viszont aki, egy könnyed, szórakoztató és aranyos történetre vágyik, nyugodt szívvel menjen be a legközelebbi könyvtárba, és kölcsönözze ki.