Tudtam, hogy nem az én műfajom! Annyira tudtam, hogy nem akarom látni ezt a filmet! De hát mit tehetnék ellene? Nem akartam ellenállni a kísértésnek! Tudván, hogy a főszereplő egy meleg fiú, akinek szemtelenül kék szemei és gyönyörűn fehér márványbőre van, meg piros, duzzadt ajkai, kényszert éreztem rá, hogy megismerjem. Hát akkor most bemutatnám nektek őt, Dominiket, mai filmünk főszereplőjét.

Ezzel a filmmel nem az a baj, hogy ostoba. Sőt! A 2012-es Lengyel Filmfesztiválra készült, ahol csak ilyen komor alkotásokat vonultattak fel. Egyszerűen csak szar az üzenete. Ha filmet csinálnék, biztos nem így zárnám le! De kezdjük is a történettel!

Sok helyen olvastam, hogy úgy állítják be Dominik karakterét, mintha abszolút átlagos lenne. Ami nagy hiba, ugyanis a fiú  nem az. Az apja politikus, az anyja pedig valami modellügynökségen főnöke. Tehát úsznak a pénzben, meg a munkában, így kevés idő marad egyszem gyermekükre. Valószínűleg ez mindig így volt, mert a családnak külön sofőre és bejárónője is van, Dominik pedig látszólag hozzászokott ehhez az élethez. Operába jár, az anyja drága öltönyét viseli és még sok más. Viszont az is észrevehető, hogy tehernek érzi ezt a burzsuj életmódot, valamint, hogy igényelné a szülői törődést. Ez nagyon fontos momentum! Megtudhatjuk, hogy Dominiknek vannak haverjai, főként lányok, akikkel szünetben elüti az időt és, hogy érettségi előtt áll, amit valószínűleg kiráz majd a kisujjából. Látszólag ez a tökéletes élet, ugye? Hát nem. Dominik arcán és tettein ugyanis már itt érezhető a magány és az üresség. Látni lehet, hogy mindene megvan, de mégsincs semmije, és hogy a gyönyörű táncpartnere sem hozza lázba a Szalagavatóján, mert inkább a fiúkat nézegeti.

Hol történik a bonyodalom? Egy bulin. Mondjuk nehezen tudom elképzelni, hogy a valóságban is léteznek ilyen bulik. Lehet én mulatok visszafogottan, de ez a hedonista szexmániás akármi, amit ők bulinak mertek nevezni, ez valami förtelem. A lényeg, hogy Karolina - Dominik szalagavatós párja - alkut köt az osztály másik szépfiújával, Aleksanderrel, hogy megcsókolja a barátnőjét, ha ő is megcsókolja Dominiket. A két lány között elcsattan egy fülledt csók, majd a Aleksander és Dominik is egymásnak esnek. (Rohadt szexik.) Ez a csók, és az utána történű huncutkodás viszont feléleszti Dominikben az elnyomott énjét. A fiú meleg, s ezt akkor kell megtudnia, amikor Aleksander karate edzésen leteperi őt, s ez a közelség annyira felizgatja, hogy feláll neki. Innentől kezdve pedig mehet a gúnyolódás az facebookon, amibe szegény Dominik lassan beleőrül. A barátai elárulják, és elfordulnak tőle, még Karolina is, aki eddig rá volt kattanva a fiúra. A szülei is érdekesen reagálnak, amikor elmondja. Magányos napjai megkezdődnek.

Mint szinte mindenki a XXI. században, Dominik is az interneten talál menedéket egy bizonyos játék bizonyos közösségében. Ez az Öngyilkosok Szobája. A vezető, Sylwia, aki online terjeszti házikészítésű videóit, amiben saját mancsát vágdossa szarrá. Itt veszi fel vele a kapcsolatot Dominik, aki próbálja jobb belátásra bírni a lányt, vagy egyszerűen csak segíteni neki. Teszi mindezt úgy, hogy közben körülötte is minden szarrá ment. Lényeg, hogy Dominik tagja lesz ennek az online csoportnak, akiknek tagjai világfájdalmas kisebbségkomplexusos egyének, akik a virtuális éterben élik ki magukat. Ráadásul minden tag célja, hogy meghalhasson. Ez alól csak Dominik a kivétel, aki még így is látja a szépet az életben, s mindent megtesz, hogy Sylwiát megmentse. A lány viszont annyira belerántja a saját világába, hogy Dominik kerek 10 napig nem jön ki a szobájából, s amikor a rendőrők rátörik az ajtót, akkor éppen a véres karját szorongatja.

A pszichiátriára kerül, s ekkor tudatja szüleivel is, hogy köszöni szépen, nem kér belőlük. Úgy tűnik, hogy mérges, és dühös. Végül hazamegy, de továbbra is szobájába zárkózik, s nem hajlandó iskolába menni. Egész nap csak az interneten lóg az online közösségével. Sylwia folyamatosan pumpálja Dominikba a saját fájdalmát, s rajta keresztül próbálja véghez vinni régi álmát, hogy gyógyszerektől haljon meg. Zsarolja a fiút, aki természetesen nem akar segédkezni a lány halálában, de azt se akarja, hogy Sylwia az engedetlensége miatt kitiltsa az Öngyilkosok Szobájából. Összeomlik a nyomás alatt, s végre elmondja, hogy nem érti, hogy képes valaki eldobni magától a legszebb ajándékot, az életet. Hogy képes ilyet tenni az ember magával és szeretteivel. Ő soha nem akarna öngyilkos lenni, és mindenki aki ezt teszi, az gyáva. Végül felírnak neki antidepresszánst, amit el kell juttatnia Sylwiának. Egy klubban beszélnek meg találkát, de Dominik végül saját maga veszi be a gyógyszereket, s meghal. Erről egy videó tanuskodik, amit fiatalok vettek fel, ahelyett, hogy mentőt hívtak volna a segítségért fohászkodó Diminiknak. 

Szánalmas halál ez egy ilyen fiúnak. Szánalmas az egész film. Nem találok rá jobb szavakat. A szülők egyszerűen ostobák és érzéketlenek, és mindig másokat büntetnek a saját elcseszett életük miatt. Fáj nekik az igazság, s mindent gyógyszerekkel oldanának meg, hiába mond ellent az orvos. Egyszerűen nem szánnak időt arra, hogy ténylegesen segítsenek Dominiknek. Nem adnak neki türelmet és szeretetet. Követelik, hogy a fiúk megnyíljon, holott tudjuk, hogy ez nem így megy. Szánalmasak ezek a barátok. Aleksander valószínűleg látens biszexuális, mert nincs olyan hetero srác, aki bevállal egy ennyire szenvedélyes csókolózást egy másik fiúval, csak azért mert megígérte. Ráadásul még flörtöl is utána Dominikkel, de amint komolyra fordul a dolog, inkább gúnyolódik és pokollá teszi az életét. Szánalmas Karoline, aki a film elején képes volt kutya módjára könyörögni Dominiknek, hogy legyen a párja, most meg a szemébe se mer nézni, s inkább nevet rajta. Szánalmas Sylwia és ez a film utolsó öt percében válik világossá. Nem elég, hogy a saját életét nem tudja rendbe tenni, még Dominiket is azzal győzködi, hogy nincs szüksége semmire, nem kell megfelelnie semmilyen szabálynak, és hogy a halál jó dolog, mert az emberek ostobák, és nem értik meg őket. Sylwia szeretne olyan lenni, mint az tenger, ami azt csinál, amit akar. Itt gondoltam azt, hogy ez a lány rettenetesen buta. Lehet, hogy így földrajz szóbeli miatt, de nekem azonnal az jutott az eszembe, hogy a tenger marhára nem azt csinálja amit akar, mert kötelezettségei vannak, például, hogy hűtse a partokat, meg ilyesmi. Szánalmas, hogy felépíti a beszédével ezt az egész parát, hogy a néző elhiggye, hogy neki tényleg nyomós oka van az öngyilkosságra, de végül kiderül, hogy egyszerűen csak egy szürke egérke, akinek full normális családja van, bár azt csak egy pillanat erejéig láthatjuk. A faszságaival konkrétan halálba kergeti Dominiket.

Szánalmas Dominik, és ezt sajnálom a legjobban. Egy nagyon szimpatikus őszinte, egyenes fiút ismertem meg a történet elején, aki kicsit elkapatott, de nagyon jószívű és szociálisan érzékeny. Aztán szépen lassan leépül és érzelmileg labilis lesz, kiszolgáltatott ennek az őrült csajnak és a barátságának. Örlődik és szenved, mert magányos és üres, mert elhidegült tőle a családja, és ő is elhidegült tőlük. Előtör belőle minden, amit valaha elnyomott, és nem képes megbírkózni a valósággal. Végig hangoztatja, hogy tudja, hogy élni akar, de teljesen más, hogy belül mit érez. Egyre lejjeb csúszik, és ezt igazán sokkoló végignézni. A halála pedig egyszerűen kiábrándító, mondhatni a tetőpontja a filmnek, amikor az őt videózó embernek haldokolva mondja, hogy hívjon neki segítséget, és hogy nem akar meghalni! Próbálja magát hánytatni, de már késő. Az anyját hívja sírva és kétségbeesve, de már nincs visszaút. Meghal egy koszos padlón, s az Öngyilkosok Szobájának tagjai hiába várják a már halott fiút.

Kezdem azzal, hogy mi jó ebben a filmben. A technikai megoldása kifogástalan. Minden nagyon szép és komor. A színészi játéktól pedig elájultam. Jakub Gierszal vitte a pálmát magasan, de az apa és az anya is jók voltak. A virtuális megoldás is tetszett, mert még soha nem láttam ilyet, de nagyon releváns. Dominik jelenete a szüleivel egyszerűen őszinte és..abban a néma 10 percben minden benne van, ami probléma. Tudom. Velem is volt már ilyen. Amikor leültettek asztalhoz és kikérdeztek, hogy mi nem jó, mi nem tetszik, min kellene változtatni, én meg egy szót sem tudtam kibökni, és nem is akartam, mert annyi felgyülemlő düh és érzelem volt bennem, hogy egy szó, és azonnal sírva fakadok. Dominik is pont ezen a szituáción megy keresztül. És az a jelenet egyszerűen csak tökéletes.

Ami viszont nem tetszett, hogy... Nem is tudom. Úgy érzem, hogy ez a film azért készült, hogy lesokkolja a nézőit. Teszi ezt remekül felépített karakterekkel és történetmeséléssel. De miért? Dominik példa lehetett volna mindenki számára, aki nem találja a helyét a világban. Miért kellett mégis megölni? Azért, hogy az esetleges világfájdalmas tinik elszörnyedjenek az utolsó képkockákon, hogy haha a halál rossz dolog? Mert Dominik megbánja, csak aztán már késő. Kegyetlen rendező készíthette. Hatásvadász őszinteség. Ennek nem így kellett volna történnie. Csak felhánytorgatta a problémákat a kedves rendező, de kibaszottul nem adott rájuk választ. Még csak meg sem kapargatta a felszínt. Remek, példás film lehetett volna, de így csak egy nagy hamis massza, ami arra ösztökél, hogy ne tegyél magadért semmit.

Őszintén szólva én mindenkit megkímélnék attól, hogy lássa ezt a filmet. Nem azért mert szar, hanem mert nem gondolkodtat el rendesen, nem ad választ, csak egy nagy ürességet hagy az emberben. Ha esetleg mégis megnézi valaki, javaslom, hogy állítsa le ott, ahol Dominik végre kijön a szobából és összeölelkezik a családjával. Az egy szép momentum és...valahogy így kellett volna véget érnie. Én nem fogok nektek segíteni a link megtalálásában. Mindig nagyon haragszom az ilyen filmekre.. ezért is nem fogom soha megnézni a Rekviem egy álomért, hiába esküdnek rá, hogy mennyire jó. Szóval ennyi voltam.