Mit is mesélhetnék? Hétfőn marketing dolgozat, nekem meg szorgalmit kellett csinálnom. Piackutatás, azon belül információgyűjtés. Én az online megkérdezést választottam és szeretném, ha kitöltenétek. Nagyon rövid, de tényleg! Lehetőleg tudd, hogy mi az az anime / manga. Ha nem nagy gond, ajánld ismerőseidnek vagy oszd meg facebookon. Nem nagy dolog, a jegyem múlik rajta, szóval kérlek titeket, szánjatok rá 3 percet. :)
Kaptam Beckytől egy díjat, amit nagyon-nagyon köszönök szépen! Később Misától,Csittől és Maitól is megkaptam, nagyon köszönöm nekik is. Soha nem kaptam még ilyesmit, ezért kissé izgulok, új dolog ez nekem. Legszívesebben azonnal visszapostáznám az első feladónak, de az szabályellenes. Jöjjön a szöveg:
A szabályok egyszerűek:
1. Köszönd meg neki, és linkeld be, kitől kaptad.
2. Írj magadról 7 különböző dolgot, bármi lehet az.
3. Add tovább ezt a díjat 15 más bloggernek.
7 dolog magamról:
01. A nevem.
Sokan becéznek úgy, hogy Mas, Masi. Pedig a Masika úgy funkcionál, mint az Erika. Tehát, ha kicsinyítő képzőzni kéne a nevem, az Masikácska lenne. 02. A sötét múlt.
Kirúgtak az első Általános Iskolámból, mert túl harcias voltam meg kezelhetetlen. Sokáig járattak pszichológushoz is, mert anyám nem tudta mi a bajom. Igen, már akkor se osztottam meg a gondolataimat és szerintem ez soha nem fog megváltozni. 03. Az "mindent atomjaira szedek" stílusom.
Csillagjegyemnél fogva, nagyon szeretek elemezgetni és elgondolkodni az élet nagy dolgain, hibáin és lehetőségein. Emiatt a tulajdonságom miatt folyton pörög az agyam, s legfőbb alanyom saját magam vagyok. Például, ha két mozgólépcső közül a jobb oldalit választom, elgondolkodok rajta azonnal, hogy miért nem a balt, mi okom volt oda menni, ahol többen / kevesebben vannak. Aztán levonom a következtetéseket. 04. Egyik hasznos tulajdonságom.
Jó hallgatóság vagyok. Ez abból fakad, hogy türelmem mint a tenger és sok minden érdekel. Szeretek figyelni, okosodni, új dolgokat megismerni (dolgokat, nem embereket!). Ha nyomja valami a lelked, itt a szemetesláda személyemben! 05. Valami, amin szeretnék változtatni.
Beteges büszkeség. Olyannyira, hogy képtelen vagyok órán kivinni a füzetemet a tanárnőnek, hogy kis ötöst kérjek az órai bravúrjaimra. Mindenki képes arra, hogy odamenjen és aláfirkantsa a füzetét, én nem. Ezért van az, hogy anyámtól se kérek, soha semmit. Inkább járkálok lyukas cipőben, de nem fogok kérni. 06. Ami tanuláskor sosem hagy cserben.
Remek a memóriám. Olyan az agyam, mint egy szivacs - mondá Aqene. Ami érdekel, azt azonnal megjegyzem és mivel sok dolog érdekel, a fejem tele van érdekességekkel. Komplett dialógusokat tudok filmekből visszaidézni. 07. Egy régi körténet, az akkori énemről.
Általában az embereknek szép emlékeik vannak a gyerekkorukról. Nekem egy sincs, ami szép lenne. Valahogy, csak a rossz maradt meg. Anyám is csak egy esetre emlékszik, ezt szeretném elmesélni, hogy kiderüljön, én már 3 évesen se voltam másabb, mint most: Tehát anyám vitt az óvodába, én vadul ellenkeztem, hogy nem akarok idegenekkel együtt lenni! Leültem a padkára, és durcásan közöltem, hogy nem mozdulok meg. Anyám erre bevetette szülői szigorát "Ha nem jössz, itt hagylak. Itt foglak hagyni egyedül!" Na most erre mit reagálna egy normális 3 éves? "Neee!". Mi volt az én válaszom? Fogtam magam és elindultam az ellenkező irányba, hazafelé. Anyám meg az utca végén kapott el.
Akiknek szánom:
Akiknek szánom sajnos nincsenek 15-en, de ez van. Szívesen leírnám okát, de nem. Alexxel nem lehet kommunikálni, Artist nem akarom ilyenekkel fárasztani, Luszaa pedig bezárt. Legalább a többi csodás blog megvan! *_*
Nem tudom láttátok-e, de egy kis idióta megerőszakolja némelyik csetet, többek között az enyémet is. Nem azzal van a bajom, hogy hirdet, azt mindenki szokott. Az böki a csőröm, hogy nem köszön, csak belinkeli az oldalát ötször egymás után és mellé biggyeszti, hogy katt. Na most megmutatom, egy szép, kultúrált hirdetés, hogyan néz ki. "Szia! Ha érdekel a divat, nézz be az oldalamra. Link a nevem alatt, hello." Ez tényleg, olyan marhára megeröltető? Egy libuskának persze, hogy az.
Szegény pára, próbál visszavágni, csak ebből a helyzetből nem jöhet ki jól. Biztos, hogy én sem a megfelelő módon reagáltam, de hogy ő a legnagyobb ludas ebben, az is biztos. A pofátlanság és trehányság netovábbja. Sokat elárul a leányzó nemlétező személyiségéről is. A blogja - ha szabad így nevezni - nem több, mint egy hatalmas galéria. Nem, én ezt nem nevezném blognak. Nem tud írni, szerintem ezt a hiányosságát próbálja kompenzálni. Nagyon mérges voltam, hogy ilyen buta emberek élnek a Földön.
Most azokra a jelzőkre térnék ki, amivel engem illetett, ez a kis gyökér. Nincsen szókincsem. Nos, én nem szeretem kiemelni a jó tulajdonságaimat, mert olyankor mindig elkap az érzés, hogy beképzelt vagyok. Viszont nagyon sokan mondták, hogy szókincsem az aztán van. Szeretek választékosan beszélni és olyan szavakat kimondani, amit más, lehet nem ismer. Sokat olvasok, írok novellákat és verseket. Vittek olykor versenyekre is, arról nem én tehetek, hogy a yaoit nem fogadta be a zsűri gyomra. Mellesleg imádom az anyanyelvem, pont én ne tudnám használni? Röhej.
Második az, hogy 13 évesnek nézek ki. Tudjátok, világ életemben a magasságomnak köszönhetően jutottam be helyekre. Az egy dolog, hogy baba arcom van - legalábbis így szokták mondani, de csak azért, mert soha életemben nem kentem magamra semmit! Se festéket, se krémet, se akármit. Gyerekkoromban se! A bőröm szűz és hála Nekem, ez meg is látszik. Sajnos szegény masni úgy néz ki, mint egy 30 éves albán tehenész, de ezt a rengeteg kencefice teszi. Úgy kell neki, amúgy is krumpli orra van!
Harmadik, hogy szánalmas vagyok és alpári. Ebből, csak az egyik igaz. Szerintem a legfontosabb dolog a méltóság megőrzése, ezért soha nem tettem olyan dolgot, ami szánalmassá tett volna. Hogy alpári vagyok, az már tuti. Olyan kommentárt küldtem neki, hogy amikor olvasta, szerintem felállt a szőr a lábán. Nem tagadom, szeretek káromkodni, hasznos dolog, ha belegondoltok. Nem fáj senkinek, mégis agressziót vezet le. Ja és az utolsó off.
Amit írt a chatbe:
libuska: na engem itt többet nem látsz szia , ja és ajánlom , hogy olvass könyvet , mert elég gyatra a szókincsed : ) na puszika : )
libuska: egy kis apró dolgot enm tudsz megemészteni akkor mi lesz veled az életbe uristen mi eza világ WTF
9 máj 12, 03:10
libuska: tudod nem rakom ki , mert mindenki IQ-át lehuztad volna aki az oldalamon jár ésaz nem kevés ember , 18 éves vagy ?? hát hallod 13nak hittelek inkább nőj fel mert elég cinkes vagy :D
libuska: aaaaaaazzzztaa mekkora szókincsed van :D:D:DDDDD
Amit írnia kellett volna:
libuska: na engem itt többet nem látsz szia , ja és ajánlom , hogy olvass könyvet , mert elég gyatra a szókincsed : ) na puszika : )
9 máj 12, 03:11
libuska: egy kis apró dolgot enm (nem) tudsz megemészteni akkor mi lesz veled az életbe(n) uristen (Úristen) mi ez(space)a világ WTF
9 máj 12, 03:10
libuska: tudod nem rakom ki , mert mindenki IQ-át lehúztad volna aki az oldalamon jár (vessző) és(space)az nem kevés ember , 18 éves vagy ?? hát hallod 13nak (ezt nem így kell írni, gyökér) hittelek (vessző) inkább nőj fel mert elég cinkes vagy :D
9 máj 12, 03:08
libuska: aaaaaaazzzztaa mekkora szókincsed van :D:D:DDDDD
Amit kívánok:
Egy adag személyiséggel és önkritikával megfűszerezve. És az ajánlatom még mindig érvényes, ha szeretsz sikítani...
Nem vicc, én még soha az életemben nem jártam a Balaton közelében és csak képeken láttam a magyar tengerünket. Viszont most hétvégén ennek a tudatlanságnak vége szakad. Tudni illik, Pécset akartam meglátogatni, mondván ott még úgyse voltam és a mecsetekre különösképpen ki vagyok éhezve. Plusz az sem mellékes, hogy amióta megláttam a Punnany Massifék Élvezd klippjét, minden vágyam Orfű. Már néztem is vonatot, árakat és csatlakozást, aztán ma hajnalban rámírt barátnosném. Róla az kell tudni, hogy neve Kayla, imádom és Veszprémben tengeti zsúfolt mindennapjait. De az annyira zsúfoltakat, hogy idén talán most beszéltünk először. Nem akartam hinni a szememnek, ez a lány még él? Hát de él, és ezt szombaton, vagy pénteken - még meg kell beszélni - saját szememmel is látni fogom. Nyáron jön fel Pestre, én már szervezkedek nagy ívban, próbálom őt álláshoz juttatni. Szerencsére itt van Peti, majd ő segít. Valószínűleg tud szerezni munkát.
Úgy rámtört a belföldi utazhatnék. Nem is tudom mi volt eddig velem, mindig csak külföldre vágytam. Boszniába, Erdélybe, Skandináviába, Japánba. Pedig olyan sok hely van, ahol még nem jártam. Két kezemen össze tudom számolni, hány városban / községben / faluban jártam eddig; Sopron, Tatabánya, Vác, Nézsa, Gödöllő, Szada, Esztergom, Szeged, Kecskemét, Eger, Velence és Szandavár. Na jó, ehhez több kell, mint két kéz, de értitek. Szóval egyik nap belém nyilalt a vágy, hogy vonatra üljek és elmenjek helyekre. Pécs és Orfű nem menekül, ebben a hónapban még meglesznek! Már csak fel kéne támasztanom a fényképezőgépemet.
Amúgy hétfőn érettségizek informatikából. Nem, nem próba és nem is szintvizsga, ez rendes érettségi lesz! Mondanom se kell, a tököm tele van, mert megszavazta ezt a reket osztály, hogy Laptopon írjuk, a saját termünkben. Nekem ezzel csak az a problémám, hogy nem tudom megfelelő gyorsasággal kezelni az "egeret" ráadásul egyik merül, a másik után. Próba érettségin is dugdosni kellett töltőre. Nagyon nem akarom, hogy azon a szaron írjuk, nekem ez kifejezetten rontaná a jegyemet, márpedig minden retkes pont számít. Vá, utálom! Amúgy, ha jól tudom, 14 dallal le vagyok maradva. Hát az gáz, nem fogom egyszerre kirakni, inkább csinálom a saját tempómban.
Day 10: egy dal ami egy családtagodra emlékeztet
Cigány muzsika, azt akkor mi van? Egy olyan ember jut az eszembe róla, aki már nincs közöttünk, de áldom azt az időt, amikor ismerhettem. Igen, ő Karesz. Nem nagyapa, egyszerűen csak Karesz. Nekem sajnos vérszerinti férfi családtak soha nem adatott meg, de Ő volt az Mamámmal, aki rengeteget gondoskodott rólam, amikor anyu még kézbe se mert venni. Velük nőttem fel és csak most jövök rá, mennyire is ragaszkodtam hozzá. Nagyon sokat kártyáztunk, táncoltunk. Folyton vicceket mesélt és mindig annyira jókedvű volt. Nagyon szerettük ez a filmet is, ő mindig csettintett rá én pedig próbálkoztam csak vele. A Macskajaj nekem több szempontból is fontos film. Nem akarok túlozni, de én is ilyesmi környezetben nőttem fel, ilyesmi emberekkel. Ez a zene mindig emlékeztetni fog Rá. Nem, nem sírok..
Ano Hi Mita Hana no Namae o Boku-tachi wa Mada Shiranai. Ez az anime címe, amit végre képes voltam végignézni. Tudtam, hogy bőgni fogok rajta, mint egy idióta, ezért 2010 óta tartogatom. Kijelenthetem most már hivatalosan is, láttam és ez volt a nyár leggyönyörűbb drámája. A főszereplő, Menma látható az oldalon. Nekem tetszik, nem annyira bonyolult, mint az előző, de Menma és ez bőven elég. Én ajánlom hatalmas tisztelettel, mert tanulságos története van. Olyan szívszorítóan keserű, már az első rész is könnyfacsaró. Respect!
Nem adtam magamról életjelet sokáig. Nem volt semmi bajom, csak elmentem hazulról. Pénteken iskolából igyekeztem Ivetthez, már csak az ottani ruháimért is. Zsuzsi is jött, ott aludtunk Szadán. Volt már eseménydúsabb esténk, maradjunk annyiban. Előtte pedig Gödöllőn voltunk és direkt megkérdeztük, menjünk-e. Na mindegy is, mert következő nap visszamentem Zsuzsival Gödöllőre. Megreggeliztünk - másodszor is - majd elmentem lezuhanyozni. Még beszélgettünk egy kicsit és megnéztem a kiscicákat, aztán sietnem kellett Pestre. Először haza kellett mennem, majd a Nyugatiba, hogy elérjem a 15:54-es kecskeméti vonatot. Számításaimat durván akadályozta az, hogy Kerepesen vagy hol, megállt a hév és az Istenért se ment tovább. Lement a nap mire megtaláltam a pótlóbuszt. Fél négykor értem a Lehelre és onnan még haza kellett mennem! Janinak aznap volt a születésnapja - megjegyezném Ivett öccsének és Andi anyjának is - tehát tiszteletem kellett tennem és lepakolni a hazahozott ruháim.
Én nem voltam annyira görcsben - ellenben Andival -, amikor tudatosult bennem, hogy semmit nem pakoltam a három napos kecskeméti kiruccanásomra és amíg ezt a hiányosságomat pótolom, elmegy a következő vonat is. Sőt, amikor már talpig felfegyverkezve álltam a Nyugatiban, megfordult a fejembe, hogy lehet ezt is lekésem, ami bent áll már a vágányon, mert 20 méteres sor nem kecsegtet semmi jóval, az óra meg csak ketyeg. Végül indulás előtt 3 perccel vettem meg a jegyemet úgy, hogy egy csajt beengedtem magam elé. A másodosztályon persze egy gramm ülőhely nem volt, főként azért mert mindenki maga mellé pakolta a cókmókját. Tudtam hosszú az út, nekem meg semmi kedvem nem volt állni. Befurakodtam egy kislány és egy idős hölgy közé az egyik kabinba. Ott volt még velem szemben, a két sarokban két másik nő. Mellettük a hatalmas batyuk, amik csak akkor kerültek le, amikor egy hisztis szőke kigyúrt állat - legyen Tamás - helyet követelt magának. Hangosan bömböltette fülében a tüc tüc zenét, velem szemben, és hát nagyon jól nézett ki, de nem szólt szám, inkább folytattam könyvem kiolvasását. Az események csak akkor lettek érdekesek, amikor Tamás behívta barátját, Zolit, hogy üljön mellé, mondván van itt még hely. De gyerekek, ezt a párbeszédet muszáj idéznem!
Tamás: Gyere Zoli, van itt még hely.
Zoli: Nem, inkább állok.
Tamás: Gyere már na! Gyere Zoli, beszélgetünk a melegekről.
Zoli: Hmpf!
Tamás: Most megsértődtél igaz?
Ezt nem hiszem el, gondoltam. Tisztára yaoi feelinge volt az egésznek, de csak diszkréten füleltem. És itt tenném ki a kis ikont, hogy ne olvass tovább, mert homoerotikus dolgok következnek, de milyenek! Tehát durcás Zoli leült szorosan Tamás mellé, aki azonnal rásimította nagy mancsát, a fiú csábító térdére, aztán úgy tett, mintha véletlen lett volna. Itt egy mosoly kúszott az arcomra. Aztán amikor Zoli felpakolta a csomagját, Tamás végigsimított kivillanó derekán és így szólt vala: Milyen barna vagy, fene a pofád! Én már kislányos lelkesedéssel, pirulva lapoztam össze-vissza. Aztán Zoli ráhajtotta a buciját Tamás vállára. Azt hittem menten elolvadok! Hogy milyen édesek voltak ezek így, együtt. Az idilli pillanatot egy csbcs szakította meg, amit Tamás intézett szerencsétlen Zoli felé. Oké, hivatalosan is - képzeletben - eleredt az orrom vére.
Andi már kint várt az állomáson, elmeséltem neki a napomat, ő is mesélt picit, aztán betértünk a kedvenc éttermünkbe. Azonnal rendeltünk két pizzát, ő Aladdint és pedig Magyarost. Mellé innivalót és palacsintát. Szintén elbeszélgettünk, majd kiperkáltam a pénzt. Hát igen, azt mondtam meghívom, amiért kések. És ezt azelőtt mondtam, mielőtt elindultam, mert én már akkor tudtam, hogy nem fog összejönni a tervem. De ez mindegy. Idő volt, indultunk Punnany Massif koncertre, amit már említettem pár bejegyzéssel lejjebb. A fiúk késtek kerek egy órát, azt hittem már sosem jönnek el, de tévedtem. Hát gyerekek, valami fantasztikus volt! Vérprofik egytől egyig, és pont ezt imádom a PM-ben. Igazi zenét csinálnak, hangszerekkel, ráadásul élőben is! Olyan hegedűszóló volt az elején, hogy mindenki álla a földön koppant, gratuláció Gergő! Nekem személy szerint a nagybőgős (Kornél) és a trombitás (Norbi) a kedvencem, de Wolfiet is imádom. Nagyon nagy zúzás volt, még két málnás sört is benyomtunk, ráadásul az egészet végig csápoltuk és énekeltük. Fú, tudtam, hogy nem csalódok majd! Punnany Massif koncert egy élmény volt és totálisan megérte a pénzét.
A következő kettő nap? Sütöttünk, majd elbicikliztünk a kecskeméti Arborétumra. Aztán hazajöttem május elsején. Ma mondta Dani, hogy volt ingyenes Compact Disco koncert. Ó, mondom! Majd legközelebb. Amúgy a hazaút se volt könnyű. Hely nem volt, víz nem volt, Nyugatihoz meg el se ment a vonat, Kőbányától metróztam Lehelig. Este azért hazatoppantam. Azonnal elkezdtem csinálni az oldal új külsejét és tegnap véreres szemekkel lestem a youtube csatornámat, mert aznapra lett kihirdetve az The Avengers kritika from Hollywood Hírügynökség. Ja, amúgy láttam a filmet, 3D-ben, 9 sorból, a széléről és azt a mindenit mennyire megérte beülni abba a kényelmetlen kis székbe, két és fél órára! Nem bírok betelni vele, olyan fasza lett! Szerintem - is - műfajában a valaha volt, egyik legjobb! Nézzétek meg!
Csak egy átlagos lány, holmi 18 éves fejjel. Erről próbál mesélni, az életéről rappel. Végig őszinte volt, talán kicsit durva. Kíváncsiság oldalát, a mai napig fúrja. A barátait imádja, néha kevésbé, néha nagyon. Nem érdekli a pénz, nem izgatja a vagyon. Vannak álmai és vannak céljai. Éjszakánként előtörnek félelmei. Magyarnak született, ezt a Hazát szereti. Ő tudja honnan jött, soha el nem feledi.
Talpalávaló avagy másnéven a zene. Tudod, ez az élet egyik alkotóeleme. Gondoltam felállítok Neked egy Top 5-ös listát. Ha nem tetszik, ragadj Temagad tintát.
Lista nagy tervekről, számomra fontos percekből. Olyan dolgokról az életben, miket elmémbe égettem. Ha tiszta szívvel nekilátok, hegyek omlanak, s születnek óceánok.
Elmenni Pensumba munkáért. Marketing tz-re készülni. Aqenevel budapesti körút. Kittivel lenni, segíteni neki. Zsuzsit felvidítani, meglátogatni. Ivettel rendezni a dolgokat. Informatika tételt kidolgozni. Tisztességesen tanulni. Nadrágot és felsőt megvenni. Teniszlabdát venni valahol. Nyári munkát elkezdni. Boszniába elutazni, vonattal. Stoppal, autópályán, Erdélybe.
Csak egy átlagos lány, holmi 18 éves fejjel. Erről próbál mesélni, az életéről rappel. Végig őszinte volt, talán kicsit durva. Kíváncsiság oldalát, a mai napig fúrja. A barátait imádja, néha kevésbé, néha nagyon. Nem érdekli a pénz, nem izgatja a vagyon. Vannak álmai és vannak céljai. Éjszakánként előtörnek félelmei. Magyarnak született, ezt a Hazát szereti. Ő tudja honnan jött, soha el nem feledi.
Elmenni Pensumba munkáért.
Nyári munkát elkezdni.
